2010. január 28., csütörtök

Hot News from Mauritánia

Csapat Neve szerencsésen átlépte Mauritánia határát és folytatja tovább útját kb 30 másik autóval együtt Bamakó felé a homokdűnék között.
Útjuk során előkerültek már a homokvasak és lapátok, amivel sikeresen kiásták magukat cirka másfél óra alatt, de vettek egy fürdőt az Atlanti óceánban is tegnap.
Részletesebb beszámolót szombaton várhatunk tőlük, amikor átérnek Maliba.

Zs

2010. január 26., kedd

Agadirtól Nyugat Szaharáig

Csodak csodaja mégis eljutottunk az este Agadirig, ami leginkabb egy nagyobb olasz vagy spanyol tengerparti varosra emlékeztet; szép plage, nagy hotelek, rendezett az egész varos mintha nem is Afrikaban lennénk. 1960-ban egy foldrengés elpusztitotta a varos 80 szazalékat, melyet nemzeti osszfogassal épitettek uja, ezert régi, torténelmi épulettel nem igen lehet talalkozni. Gyors hotelkeresés, alkudozas a szoba arara (muszaj volt felvenni a helyi ritmust), majd a szokasos esti ritualé: sor, palinka.
A 3. kor csomag pakolasa kozben, egy lathatosagi mellényt viselo urge odasugta Olicsinak, hogy O az éjjelior és hogy fizessunk az auto orzéséért. Na ezt nem kellett volna: 1) Olcsi ugyanis faradt volt és mostanaban nem veszekedett egy jot senkivel, 2) Zagoraban lattuk az éjjeliort munka kozben, édesdeden aludt az irodaban és arrol almodozott, hogy senki nem ramolja ki a hotel elott allo, dugig pakolt, mintegy 10 Bamakos autot. Szoval némi értetlenkedés utan a szalloda recepciojan folytatodott a parkolasi pénz elkerulésért vivott kuzdelem, ahol Olcsi felsorolta a 29én a varosba érkezo osszes marokkoi elokeloséget, aki eszébe jutott: kulturalis miniszter, polgarmester, épphogy csak a marokkoi kiraly maradt ki; ecsetelte tovabba a Budapest Bamako rally Marokkora gyakorolt turusztikai és gazdasagi hatasat. Megusztuk fiztés nélkul. Agadirban megtekintettuk a helyi piacot. Lattunk mindent, a mandulaolaj sajtolastol a safranyfu-aruson at, a gyanus tevehus mészarosig, aki jo eséllyel lanfurésszel szeleteli a marhafejeket. Meg is
reggeliztunk a kinai piacra emlékezteto intézményben, majd sétaltunk egyet a francia és holland nyugdijasok altal elfoglalt tengerparton.

A kovetkezo varos a belga képregényekbol ismert Tin Tin-hez hasonlo nevu varos volt. Az utat komolyabb atrocitas nélkul sikerult abszolvalni. Tan Tan-ben ismét osszerazodott a csapat egy része, mindenkinek intéztunk szallast és vacsorat.
A szallodaban megismerkedtunk az ENSZ nyugat szaharai megfigyeloivel, akik ha emlékem nem csal, majdnem 20 éve allomasoznak a térségben azzal a céllal, hogy a Marokko és Nyugat Szahara fuggetlenedését tamodok kozotti status quo-t felugyeljék és hogy
elokészitsék a valasztasokat. Igy kivulrol nézve nem tunnek tul hatékonynak, Viq szerint, csak le-fel dzsippeznek egész nap.
Erdeklodésunkre, hogy mi a helyzet Délebbre, elég értetlenul néztek és nem tudtak beszamolni semmi uj eseményrol.

Ebredés utan "gyors" reggeli a hotel kavézojaban, majd indulas Tatoine-ra, ami ugyan kicsit kiesett az utiranybol, de azért elmentunk megnézni. Itt ugyan nem forgattak a Csillag haborujanak egy jelenetét sem, ahogy azt sokan hiszik, merthogy az Tunéziaban volt, de mi azért forgattunk egy rovid horror filmet a kis cukorsuveg tetos kunyhok kozott.
Tatoine utan indultunk tovabb az Atlanti ocen partjan dél felé a holmokdunék kozott kanyargo uton. A taj egyre inkabb a szahara képét mutatta, gyakori homokatfuvasokkal az egyébként, helyi viszonyok kozott, nem rossz minoségu aszfalt uton. Ezen napon megszaporodtak a rendori és csendori posztok, amelynek felén integetés és mosolygassal jutottunk at, mig néhanynal meg is kellett allnunk: Bonjour, ca-va? Ca-va. Hova megyunk? Hogy tetszik Marokko? Mi a foglalkozasunk? Elvétve még un. Fiche-t is kértek amin a személyes adataink vannak és igen hivatalos okmany; magunknak formaztuk és nyomtattuk indulas elott (koszi Agi!).
Ut kozben megalltunk az ocean partjan, mindenki csinalt valami fontosat: Olcsi kirakott egy kemping széket és bontott egy sort, Viq megprobalt sarkanyt eregetni, jomagam pedig foztem egy kavét. A délutani idillt egy majkrémes kenyérrel fejeltuk meg.
Kivételesen még vilgosban sikerult elérni a napi célt, a Tarfaya varosatol 50 km-re eso kempinget, ami a hivatalos csapat szallas volt. Masodszori alvas az autoban, ahol egyre jobban berendezkedunk és egyre tobb a homok is. A taborban lehetett volna tevét
enni vacsira, de mi a biztonsagosabbnak tuno zoldséges huskonzervet valasztottuk. No meg a tevék baratsagara még szukség is lehet, ha ne adj Isten az autonk megadna magat. Este a baratsag jegyében 2 kollégat is megkinaltunk sorrel. Ugy tunik masoknak kimerult
a készletuk, mert némi mosolygas utan mindketten eloldalogtak a frissen szerzett zsakmannyal. Azt nem irom meg, hogy nekunk mennyi van még, mert ha valakinek az ismerose olvassa a blogot, még leadja a drotot. El is menekultunk gyorsan Nyugat Szaharaba.
A hataratlépés 2 percig tartott és némi beszélgetésbe és 2 poloba kerult. Noha a hivatalos kommuniké szerint a mezony nem johet at Marokko dél-nyugati részébe és azt tanacsoltak a szervezok, hogy vegyuk le a matricakat az autrol, minket kedvesen koszontottek és azota is siman, kézfogassal, mosolyogva mentunk at minden ellenorzésen. Az egyik rendortol 3 tollért cserébe kaptunk egy marék mogyorot is az utra. Mas rendor pedig tokéletes magyar kiejtéssel mondta, hogy "kis ajandék" és hogy "harom" vagyis hogy a fonokének is kell vinnie. Adtunk 6 tollat és némi unszolasra egy elem nélkul mukodo zseblampat is.
Keresztul jottunk Laayone varosan, ahol egy kis kavézoban kaptunk safrannyal fuszerezett tojasrantottat.
Mikor kértunk villat, kiderult, hogy evoeszkoz nincsen, mert hogy nincs is kaja igazabol. Itt nem mondnak nemet semmire, megoldjak.
Laayone elég fejlett varos, rengeteg katonaval és sajat foci stadionnal. Reggelinél az egyik katona azt is megmutatta, hogy hogyan kell szabalyosan inni a teat. Kora estére értunk Dakhla varosaba, ahol egy szép szallodaban vettunk ki egy szobat amit 30 szazalékkal sikerult lealkudni a helyi szokasoknak megfeleloen.

Ugy dontottunk, hogy tartjuk az eredeti tervet és megyunk tovabb Bamakoba. A kaland kategoria kb. fele jon tovabb, ahogy az AHU segélyszallitmanya is. Ossze is alltunk néhany hasonlo autoval mint a mienk, hogy egyutt menjunk. Kovetjuk az AHUsokat akik erosen varosi autokkal jottek, nem is beszélve a hatalmas kamionrol. Minden ellenkezo hiresztelés ellenére a katonasag elkisér minket, ha mégsem igy lenne, akkor visszafordulunk a hatarrol.
Mivel Mauritaniaban nincs roaming, ezért nem fogjuk tudni tolteni a blogot, de probalunk hirt adni magunkrol a Jack Bauertol kapott muholdas telefonon. 30an érunk Maliba, ott remélhetoleg visszaall a kommunikacio.



B

2010. január 23., szombat

Merzouga Zagora Ouzazarte és tovább nyugat felé



Merzouga melletti bivouacig kovettuk a hivatalos Bamako utvonalat, de a tarsasag egyre inkabb szetszakadozik, a csapatok kisebb nagyobb konvojokban mennek, es sajat kulon utvonalon haladnak. Mi is parszor csatlakoztunk egy-egy konvojhoz, aminek megvannak az elonyei es a hatranyai is.
Minel nagyobb egy csapat annal lassabban halad, es annal kevesbe rugalmas, viszont vicces a cb radion valo kapcsolattartas. Emellett az egyiranyu komminikacio miatt senki nem szol bele a mondandodba. Amugy a radionak terepviszonytol fuggoen nehany kilometer a hatotavolsaga.
Merzouga egyebkent egy satortabor sivatag kozepen, itt teljesitettuk az elso off-road (ut nelkuli) szakaszt, egy hosszu koves sivatagos tajon kellett atvagni. Itt megalltunk egy kis pihenore, es ha eppen nem pogacsat majszoltunk volna akkor valoszinuleg hallottuk volna a sajat szivdobogasunkat is.

Este a satortabor mellett kiprobaltuk az auto agyrendszeret es azt kell mondanom, hogy sokkal jobb es kenyelmesebb megoldas mint a satrazas, mar csak azert is mert estere elegge lehul a levego.

Masnap - szinten konvojban megismertuk az egysavos uton valo kozlekedes oromeit. Ezeken az utakon a forgalom szerencsere eleg gyer, viszont ha megis szembejon valaki akkor megy a "ki rantja felre elobb a kormanyt" es a "ki marad font mind a negy kerekkel az aszfalton" jatek. A csapat amelyhez csatlakoztunk ugy dontott, hogy feluton visszafordul es meglatogat valami szurdokot, am annyira off-roadra sikerult a terep, hogy kenytelenek voltunk lemondani errol a kis kiruccanasrol.
Csapatunk amugy jobbara rozzant kisbuszokbol allt (leszamitva persze minket). Masik velejaroja a konvojban haladasnak, hogy ha az ember nem elol halad akkor a homokos szakaszokon percenkent kb harom tonna por megy at a tudejen.

A tegnapi konvojunk tagjai:
042 Mali szarmazasu Pat es Jeno
285 Norbi Zsolt Tamas: Bamako Doc horoz
233 Zoli es Tamas: masik Tranzitos csapat
299 Veszpremi fogasz csapat (Bamako barat team) 247 Peter es Donat fia: Mitsubishi kisbusszal
301 Land Rover csapat
ezust pajero: pampalini team
es neha osszefutunk a Veszpremi tuzoltok ket csapataval is


Nap vegen Zagoraban szalltunk meg egy remek szallodaban, gyorsan elovettuk a francia nyelvtudasunkat, es szereztunk olcso szobat es reggelit mindekinek. Itt talakoztunk Adamekkal, Balazs regi haverjaval es harom masik turazo taggal. (Gondwana team) Ok egy eleg szorakoztato tarsasag, es amugy sajat utvonalon haladnak. Lehet, hogy kesobb talalkozunk meg veluk.
A helyiekkel gyorsan folvettuk a kapcsolatot es vettunk turbant, ajandekot. Alkudoztunk egy csomot. Egyebkent a cigit polot elemlampat es sort tekintik cserealapnak a penz mellett. A sor egyebkent minel delebbre megyunk annal ertekesebb, egyreszt a helyieknek is jol jonne, masreszt a bamakosoknak is rendesen fogy a keszlet. (Csak csendben mondom, hogy nekunk meg ott csucsul az auto tetejen egy kis vesztartalek sor meg egy csomo palesz is).

Masnap reggel koran kelo Oliver reggel atnezette az autot az egyik muhelyben, aminek az a tortenete, hogy az egyik Tranzitos tag ranezett a vizcsore majd kategorikusan kijelentette hogy ez el fog durranni. Megmutattuk egy masik tranzitosnak, szerinte elmegy meg szazezer kilometert a gyorskotozovel es supertape ragasztoszalaggal, amit korabban raktunk ra.

Tobb, nalunk okosabb embert megkerdeztunk a temaban, idezem az egyik parbeszedet:

- kinyult a vizcso
- melyik, a felso?
- ooo igen asszem
- hmm az baj
- miert az rosszabb mint az also?
- nem, az is baj

Aztan Zagoraban talaltunk egy helyi szakit aki buszken mutogatta, hogy szamtalan turistanak es bamakosnak meg dakarosnak javitotta mar a kocsijat. A bamakosok nagyresze mar jart hasonlo helyi szervizben es az az altalanos velemeny, hogy mindent meg tudnak csinalni olcson es lelkiismeretesen. Ezt mi is meg tudjuk erositeni, a csovet kicsereltek, feltoltottek a fekolajat, es ugy nagyjabol atneztek a kocsit.
Kisebb alkudozas hatasara mindezt 350 helyi penzert megszamitottak, ami ugy 35 Euro. Egy masik csapatnak vizpumpat csereltek, valakinek meg a vezermuszuj szallt el, maradando karosodasokat okozva a motorban, de a helyiek ezt is megoldottak, allitolag 20 orat dolgoztak rajta egyfolytaban.

Delelott nyugat fele vettuk az iranyt, a tengerpart iranyaba. Most egyedul haladunk, a legrosszabb egysavos utat magunk mogott tudtuk, a jobb oldali gumik es a feltengely egyelore jol tartja magat, ami azt mutatja, hogy neha nekunk sikerul fentmaradni az egysavos aszfaltcsikon.
Egyebkent gyonyoru tajakon haladunk, eloterben palmaligetek, hatterben az Atlasz. Mar átvagtunk az Atlasz hegyseg vonulatain, ami egyszerre szep es felelmetes. Szamomra megnyugtato volt a teny, hogy ezen a szakaszon en vezettem, a tobbiek ennek kevesbe orultek. A vezetesi es a zenei stilus folyamatos vitak targyat kepezi, de ezt remekul tudjuk kezelni.
A helyi uzemanyag eleg olcso, viszont nem tul jo minosegu, ugyhogy ha akarnank sem tudunk 100as temponal gyorsabban haladni. A nagy melegben mindenkinek barna kamionos valla lett, es valahogy a borotvakat is sikerult a csomagjaink legmelyebb bugyraiba rejteni, szoval alig fogtok rank ismerni a kepekrol.
v

2010. január 21., csütörtök

Képek

És akkor ma beszéljenek a képek:




Sivatag

Rovid beszamolo a tegnapi nap végérol és a mai naprol - nem véletlenul egy bejegyzés keretében..
Az elso afrikai napi Nador - Merzouga szakaszt kis hijan sikerult 1 nap alatt abszolvalni, de végul ugy dontottunk, hogy nem rohanunk annyira, nem hajt a tatar, nyaralni jottunk, stb.. ezért az Atlasz nyulvain valo atkelés egy részét a mai napra halasztottuk, kulonos tekintettel arra, hogy tok sotét lett. Egy kis kitérot tettunk Midelt varsaba ahol kenyeret vettunk az esti csardaporkolthoz, ami hangzasa ellenére kifejezetten jo volt. Az volt az alapotlet, hogy eljutunk El Raichidba, de féluton osszfutottunk az AHU Afrika-Magyar Egyesulet csapataval illetve az adomanyt szallito kamionnal igy megalltunk egy Ali Baba és a 40 rablot idézo ut széli oazis/hotel keresztezésébol szuletett szallasnal. Vacsi, esti palinkazas az AHUsokkal, infocsere, stb.. Még a kaminon pilotafulkéjébe is felmasztunk, Vikrorral; eldontottuk, hogy kaminosok leszunk mint Bud Spencer és Terence Hill; valamelyikunknek még meg kell hiznia.

Ma reggel az AHUsok 8 oras eligazitasat meglepo modon lekéstuk, helyi ido szerint fél 12kor sikerult is elindulni 2 fos konvojban a tegnapi Nissan Patrol-al, név szerint Toth Laszloval, Eisele Endrével és Marton Adammal (sracok uzenik, hogy jol vannak, igaz 2 orat szerelték ma a kocsit a homokban valo furdozés utan, de mar minden mukodik!).
A tegnapi napon sok kis falun keresztul mentunk, ezzel szemben ma eloszor kosivatagon keresztul vezetett az utunk, majd lassan szavannaba fordult a taj, voroses szinben tundoklo voros sziklafalak kozott. Néha 1-1 varos, lapos hazak szintén voros szinu homokbol, kobol sok emberrel biciklin, szamaron, mindenhogy. Ut kozben megaltunk egy felduzzasztott folyo mellett ahol talalkoztunk az elso tevékkel, akik békésen legelésztek és portrét alltak a fényképezéshez, sot hagytak, hogy egész kozel menjunk hozzajuk. A tevékkel valo baratkozas utan Erfoud-on keresztul folytattuk az utunk Merzougaba. Menet kozben néha talalkoztunk mas Bamakos csapattal ami azt jelentette, hogy kozeledunk a taborhelyhez. Noha a GPSt egyre biztosabban kezeljuk - annak ellenére, hogy mar rég nem mondja, hogy a 100 m mulva fordulj balra megnyugtato volt, hogy jo felé megyunk. A mai utolso 15 km-t a szavannan keresztul tettuk meg és hogy megunnepeljuk az elso off-road szakaszt meg is alltunk a semmi kozepén, felmasztunk a kocsi tetejére és soroztunk egy kicsit.
A tabor a homokdunék mellett van, a napkozbeni gyonyoru napsutést felvaltotta a sotét és a huvosebb ido. Elobbinek Viq orul a legjobban mert gatlastalanul kémlelheti a csillagokat.
Marra ennyi, megyunk és kiprobaljuk milyen is az autoban aludni.

B

2010. január 19., kedd

Afrika

Rovid bejegyzés az elso afrikai lépéseinkrol avagy elindult a flugos futam

A komp ut mondhatni gyorsan eltelt. éfjfeles indulas, majd a hajo megtekintése: sun deck, upper deck, stb..
van it deck temérdek (Loui de Funes, A csendor New Yorkban - bocs ha nem pontos az idézet, Andris ugyis javit).
Rovid vacsora, a gyomor felkészitése a masnapi Afrikai parraszallasra (értsd: dupla fejadag palinka bevitele), majd 2 fordulos kuzdelem a marokkoi mobil-hatosagokkal, akik éjszakara a hajora helyezték hidfoallasukat.
Egyenlore ugy tunik kedvezo megitélést nyert a francia nyeltudas.. "kevés magyar beszél franciaul, kint éltunk?".
Probaltuk levetkozni Parizsban pallérozott kiejtésunk és atallni a helyi dialektusra. Ezt azért még csiszolni kell, de ha jol sikerul, otthon senki nem fog egy szot sem érteni abbol amit mondunk. Ropke 3,5 ora alvast koveto fajdalmas ébredés, tusolas a 2 személyes kabin sarkaban, ahol amugy 3an tartozkodtunk, majd 1 gyors kavézast kovetoen lehajtas a komprol, ahova elozo este sikerult utolsoként felhajtani, ledologozva ezzel a teljes napi elonyunket.

Megérkezés a Nadori kikotobe, a terep szemrevételezése, reggeli vasarlas, pénz valtas (helyi kopejka a dirham vagy valami hasonlo), baratkozas a kozelben alokkal, a GPS koordinatak tanulmanyozasa kozben.
Ugy dontottunk, hogy kivételesen nem keressuk meg az osszes feladatot, mert a mai cél, Merzouga, igencsak messze van.
Konvojunk egyenlore 2 autobol all, mogottunk jon a Last chance nevu 3 fos csapat egy Nissan Patrol-al, amit PéNTEK!!! reggel vasaroltak a szombati reggeli startra. Roluk majd késobb irunk még. Valahol elottunk egy unimog (mindenki nézzen utana a neten, hogy mi az) akihez ha sikerul csatlakozunk, mogottunk valahol 2 autoval a veszprémi tuzoltok akikkel még az europai autopalyan ismerkedtunk meg. Utunk dimbes-dombos tajon halad, néhol bokros, néhol koves a taj, kisebb falvak/varosok , az ut szélen emberek, szamarak, mindenhol zoldséges és csoros merci és 30 éves Renault-k.

A marokkoi nép torténete a barlangrajzkat kovetoen, a foniciaiakra datalodik. Oket kovették a karthagoiak, berberek, bizanciak, romaiak, majd a vandalok tették tiszteletuket. Az arabok a 8. szazadban érkeztek, most pedig jottunk mi arra az esetre ha az elodeink nem tettek volna elég nagy pusztitast.
Elso benyomas a helyiekrok: kedvesek, segitokészek, ha megallunk az ut szélén térképet bongészni, megallnak és kozlik, hgy merre kell menni. Az mondjuk nem zavarja oket, hogy mi egyaltalan nem arra akarunk menni. Sebaj, fo a baratsag!

B

Comment:
Feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy ez a bejegyzés dél körül született, de sajnos technikai okok miatt most tudtam csak feltölteni.
Zs

2010. január 18., hétfő

Alicante - Almeria


A mai nap remekul indult mivel 10ig aludtunk az alicantei Etap hotelben, sot még néhany Euroért reggelit is kaptunk. A reggelit tusolas kovette, ami a tegnap esti kimerultség sorozéssel valo megfejelése okan végul kimaradt. A délelott maradék része és a koradélutan pakolassal telt és mar nem is meglepo modon tapasztaltuk, hogy adott helyre adott mennyiségu
felszerelés, ruha, adomany ki és bepakolasaval rengeteg helyet lehet nyerni. Azt azért nem mondhatjuk hogy a cuccok mozgatasa nélkul nyomban alomra tudnank hajtani a fejunket, de hatarozott lépést tettunk ennek lehetosége felé. A pakolas nem titkolt célja a sorok (ékezttel irva,
alkohol tartalmu italt takar) elrejtése és az elmult héten bepakolt dolgok egy részének megeresése volt.
Ahhoz hogy helyet nyerjunk, a kozépso agyat is kvazi fixre kellett rogziteni, hogy ala és folé is lehessen pakolni. Az agy ugy lett kitalalva, hogy rogziteni lehessen éjszakara, amihez a hatso ulést elore kell tolni, ugy viszont nem lett kitalalva, hogy kvazi rogzitsuk, vagyis kb. a helyén legyen menet kozben anélul hogy az ulést mozgatni kelljen. Némi méricskélés és szamitas utan arra jutottunk, hogy egy kicsit le kell faragni belole. Annyi felszerelést hoztunk magunkal, hogy gyakorlatilag egy kisebb hotelt is fel tudunk éiteni, csak pont a lombfurész maradt ki. Probaltunk a parkoloban ugykodo munkasoktol spanyolul lombfureszt kérni, Oli rogton meg is nyerte az alicantei Activity napi fordulojat, fureszt azonban nem kapunk. Szerencsére eszembe jutott, hogy a svejci bicskamon van furész; otleteme nem kis derultséget okozott de végul is a furész nélkuli munkasok mosolyatol kisérve viszonylg gyorsan sikerult befarigcsalni az agyat a kivant helyzetbe.

Az Etap hotelbeli rovid tartozkodasunk is kivivta a személyzet nemtetszését. Eloszor is, miutan szandkosan olyan szobat kértunk ami a foldszinten van és a parklora néz, beparkoltunk pontosan az ablak elé egy tiltott helyre, hogy szemunk elott legyen az auto mely az elkovetkezo ioszakban hajlékunkként is szolgalni fog. No meg mert igy nem kellett minden sorért keresztulmenni a parkolon. Mikor a biztonsagi or szova tette, minden spanyol tudasunkat
osszszedve 3an egyszerre mutogatunk a recepcio felé. "Direttore; ok" monda egyszerre
tobb nyelven az or, igy folytathattuk az abalakon keresztuli ki-be pakolast. Masnap reggelre az ablak ajtoként valo hasznalatat tokéjre fejlsztettuk, amennyiben is kizarolag azon keresztul kozlekedtunk. Amikor is ezt is szova tettek, természetesen kiprobaltuk az este tanultakat: mutogatas befele, direttore. Majdnem sikerult, a baj csak az volt, hogy O volt az igazgato. Visszatéertunk az ajto hasznalatahoz.


Az alicantei megallo nem volt véletlen. Somlai Tamas, régi kedves baratom néhany éve ugy dontott, hogy jo pofa dolog az Unios burokraciaban dolgozni, az egyetlen probléma csak az, hogy Brusszelben a napos orak szama vetekszik a mauritaniai hoeséses napokéval, tovabba a gumicsizma és az esernyo részét képzi az alando napi viseletnek. Ezért megkereste a kozosségi intézmények kozul a legdélebben fekvot, nevesen az Europai védjegyoltalmi hivatalt és benyujtotta palyazatat egy "barmilyen allasra". Igy esett, hogy két védjegy bejegyzése kozott megvendégelt minket a Hivatal elso osztalyu kantinjaban. Ezzel a cselekedetével fel is
kerult a hivatalos tamogatok nagybecsu taboraba; azt gondolom utolso europai ebédunket sokszor fogjuk felidezni a sivatagban a tesco-s csardaporkolt elfoagyasztasa kozben. Tomi hivatala egyébként oly annyira az Etap hotel szomszédsagaban van, hogy az ebédlo teraszarol (januar, ebéd, terasz egy mondatban!!) pontosan a szalloda parkolojara lehetett latni ahol az autot hagytuk.
Ha mar az autonal tartunk, szandékosan nem hasznaltam a csotany megnevezést. Ugy dontottunk, hogy a csotany név valoban illet a jarganyra a megvasarlas
pillanataban, no de azota kivul-belul megvaltozott és kezdunk osszeszokni is. Tehat az afrikai atklés tiszteletére uj, kevésbé degradalo, hangzatosabb nevet fogunk adni az autonak. A név még nem szuletett meg, igy kommentbe vagy levélbe varjuk az otleteiteket.
A mai délutan fontos eseménye volt, hogy utba ejtettunk 2 Ford markaszervizt is. Nem mintha nem biznank sajat autoszerelési tudasunkban, de ugy gondoltuk, az nem arthat ha beszerzunk egy potalkatrészt arra az esetre ha a gyorskotozo- supertape kombinacio nem vallna be. Utolagos engedelmével idézném Apukam témaval kapcsolatos levelét is:

Bazsi, az autószerelésben nyújtott teljesítményetekről Sanyipapa jutott eszembe, amikor először szétszedte és összerakta a motorkerékpárját a legbüszkébb (azon kívül, hogy elindult), arra volt, hogy egy marék alkatrész megmaradt. Később tökéjre fejlesztette a leukoplaszttal való Trabantszerelést (a „vér” nem válik vízzé). Azért mielőtt a ragasztószalag végleg elfogy talán nem ártana azt a Csótányt egy hozzáértőbb kalandornak (esetleg szerelőnek) megmutatni. Várjuk a további híreket…

Apu


A kedves spanyol autoszerelok hosszasan méregették a helyzetet és az autot, tanakodtak és arra a megallapitasra jutottak, hogy jo ez igy ahogy van. Kicsit gyanus volt ugyan, hogy a szerelok ruhaja patyolat tiszta volt és hogy jo esellyel ebben az évben még egy autot sem szereletek meg,
de a rengeteg Ford embléma és a szervizben allo Land roverek meggyoztek minket arrol, hogy Ok a sivatagi autozas szakértoi és jobb ha nem piszkaljuk ami tokéletesen mukodik.

Most épp uton vagyunk Almériaba a komphoz, Oli vezet, én navigalok és irom a blogot, Viq az ellamanyt kezli és a tok sotét tajban gyonyorkodik.

B

2010. január 17., vasárnap

Ujabb update - Spanyol autopalya

Tobben kifogasoltatok hogy nincs eleg hir és hogy nem frissul a blog.
Ez alapvetoen azert van mert rengeteg dolgunk van ut kozben. Egy valaki ugye vezet, O praktikus okbol nem ir blogot,
viszont hogy ne semmittevéssel usse el a napot ezert kezeli a CDt (DJ), o a helyettes navigator is egyben, arra az
esetre ha a fo-navigator elaludna (ez a tegnap éjszaka folyaman néha elofordult). A navigtor feladata rendkivul
osszetett: ha éppen nem alszik akkor O figyeli a GPSt, amit egyebkent mindharom poziciobol tokéletesen latni, ki/be
dugdossa és kapcsolgatja a kutyuket, toltoket, kezeli a csapatkasszat és az adminisztraciot, biztositja az ételek és italaok hatulrol a pilotahoz jutasat.
A haramadik ember, akinek nincs kulon megnevezése, alapvetoen alszik. Ha éppen ébren van, akkor a hatso térben lévo
kaoszon probal urra lenni, szendvicseket, sutiket, uditot, sort (csak az adott orszagban megengedett szintig) oszt.
Keresi az ut kozben szukseges vackokat a kaoszban majd ismét elrejti oket. Vegup pedig tolti le (gépekrol)
és fel (honlapra) a fényképeket, koveti a hireket és persz irja a blogot!!! Es persze O kezeli a radiot, majd ha
lesz valaki akivel érdemes beszélgetni. Most ugye kb 1 napnyi autozassal vagyunk a tobbiek elott, igy eme funkcioja
még korlatozott. Lehet egyebkent, hogy Ot frappansan radiosnak fogjuk hivni, mint Rudolf Pétert a Padlasban.

A Spanyol autopalyan nem sok minden torténik egyébként. Néhanyan integetnek, masok furcsan néznek. Nem értem, csak azért
mert ugy nezunk ki, mint 3 turazonak oltozott farsangozo, egy hippi buszban, nagy smile-al az elején, a tetején hosszu antennaval,
potkerekekkel + asok es homokvasak, benzines kannak es néhany zoldseges lada ?!? Igaz ra van matricazvaa buszra, hogy Budpest-Bamako.
Lehet vannak akik rajottek, hogy Afrikaba készulunk és nem nagyon hisznek benne, hogy el is jutunk odaig..
Talalkoztunk ma 2 Bamakossal, akik egy motort huztak és azt allitottak, hogy Ok Afrikaba mar azzal mennek tovabb.
Es minket néznek hulyenek?!

Biztosan tudjatok hogy a terrorveszély miatt, modosult az utvonal (lasd hivatalos honlap) es Agadir lesz a végcél Marokkoban.
Minden kulugyes és hirszerzo forrasunkat megmozgattuk, beszéltunk muholdas telefonon Jack Baurrel is, hogy megtudjuk az okot.
Azt gondljuk, hogy igazabol senki nem tudja mi torténik pontosan.
Az indulas elotti hirt egyébirant vegyes érzelmekkel fogadtuk, torjuk a fejunk, hogy mi legyen az autoval (még az is lehet hogy viszontlatjatok) és az
adomanyokal (biztosan nem latjatok viszont). Urobbiakat Viq egész jol elpakolta délutan, igy biztosan eljut Afrikaba. Lehet hogy ennek az lesz az ara, hogy
a ruhaink egy reszet elajandékozzuk atkelés elott.

B

uton

tovabbra is dongetunk az autopalyakon egeszen Almeriaig. Szloveniaban es Olaszorszagban
marha hideg volt, Franciaorszag es Spanyolo kifejezetten kellemes.
Az auto fogyasztasa elkepeszto: 10-11 lityot eszik 100 kilcsin :)
es mindez megpakolva adomannyal sorrel poloval és haromcsillio-szrillio reklamtollal,
maximalis 110 koruli sebesseggel.
az ejszakai vezetes nem tul esemenydus, leszamitva azt, hogy hazi verseny alakult ki azert, hogy ki tudja
10 liter ala nyomni az atlagfogyasztast. Latnotok kellett volna Oliver es Bazsi arcat amikor nekik sikerult :)

A mar emlitett muanyag pocok egyebkent haromszor adta meg magat, de egyre jobb megoldasokat talaltunk
ki a javitasara, raadasul a vegen mar olyan rutinnal szereltuk mintha egy forma 1-es kerekcsere lenne.

A mai menu hozott Bazsi-mami fasirt, Melinda féle szendvics, és bagi pogacsa...
estére megprobalunk valamit beujitani.
v

át Európán

Lassuk mi is tortént az elozo bejelentkezes ota.
Jo hir hogy a CB radio mukodik, tegnap mar volt alakalmunk kiprobalni. Valahol Ljubjana kornyeken lattunkegy Bamakos autot az ut szelen; radio bekapcs (1 perc); bréko bréko itt a 282es, lattunk egy autot az ut szelen(pontos helymeghatarozas!), jelezzetek ha tudunk segiteni; kapcs-ford itt a xxx Ljubjana elott, Ti hol vagytok?(hat ez jo kerdes, foggalmunk sincs); uhummm Ljubjana utan valahol mondta Olcsi kikerulvén a lehetosegethogy megkerezzenek valami olyat amire nyilvan nem tudunk valaszolni, ismervén onnon korlatainkat az autoszerelés terén.
Utkozben rendre elozgettuk egymast a csapatokkal (értsd: minket eloztek csekély szamu ellenpéldat leszamitva), ilyenkor koszones kulonbozo szinu es elhelyezkedesu lampak es fenyek felkapcsolasaval. Az elso Olaszorszagi megallonal talalkoztunk nehany csapattal, a strategia minél tobb polot es tollat elpasszolni még Europaban, maskulonben alhatunk a sivatagban, mivel az autoban semmi hely nincs. Sikerult megtalalni az RTLs operatort aki a startnal felejtette a kamera toltojét és vittuk utana. A szivességért cserébe adtunk neki egy doboz napolyit, nem nagyon értette de elfogadta. Megismerkedtunk még egy csapattal, akik nagy autoszerelesben voltak, szokasos kérdés, mi a gond? Tudunk-e segitni? Valasz: nem tolt az aksi de mindjart itt a masik autonk.. gondoltuk megvarjuk, hogy megjonnek-e, legalabb sorunkvan amit tudunk nekik adni ha nagyon elkeserednek. 20 perc elteltével érkezett is a csapat masik fele. A 3 fos legenysegbol ketto gyakorlatilag kiesett az autobol de meg estukben toltottek egy kupica palinkat. Mivel éppen én fejeztem be vezetést Kénytelen voltam felaldozni magam a baratkozas jegyeben (terepjaro; autoszerelo, stb.. lehet hogy ez még jol jon majd) igy megittuk a pertut és még egy "szoget raadasnak", nem akarom tudni mi volt benne. A palinkaért cserébe ok iskaptak egy doboz Inbev-es polot.
Annyira nagy lenduletben voltunk tegnap hogy ugy dontottunk, hogy megyunk amig el nem fardunk mind a 3an és nemallunk meg Mantovaban a hivatolos napi célban. A taktika: egy vezet, egy navigal, egy alszik. Viq 3oras ciklusokban hatarozta meg a szukseges alvasi idot. Mondanom sem kell, hogy hajnal 1 utan ebbol az egy vezet es navigal, ketto alszik lett. Az ejszakai utat szinesitette hogy mikor Viq vezetett, Oli navigalt en pedig aludni készultem egyszer csak megallt az auto: motor jart alapjaraton de ennyi. Kupaktanacs, motorhazteto-nyito megkeresese, melyik a motor, stb.. Még laikusok szamara is feltuno volt hogy agazbovden es a motort osszkto kis pikula eltortt. Ket taborra oszlottunk a javitas tekintetében: gyorskotozo kontrasupertape (a XXI. szazad szigeteloszallagja). Vegul 3. nekifutasra 2 kötöző es egy fel tekercs supertapefelhasznalasaval megberheltuk a motort. A kovetkezo kutnal vettunk drotot tartalékba (Miklos ba, Viq nevében kérunk elnézést hogy otthon hagyta a drotot). Az auto (lekopog) azota tokeletesen megy; olyannyira hogy ejszaka a szokasos rovid pihenoket leszamitva nem is allunk meg, 200 km és a Spanyol hataron leszunk, éppen magunk mogott hagyva a ma esti Perpignani célt. Kell a plussz ido, rendet kell raknunk a kocsiban...

B

2010. január 16., szombat

Elindultunk!!!!



A mai napon sikeresen elrajtolt a CSAPAT NEVE csapat! Koszonjuk a baratoknak és a hozzatartozoknak akik kijottek az indulasra. Volt nagy dinom-danom, csoki ropi, nameg playboy lanyok.
Készult egy csomo kep is, késobb folrakunk a blogra néhanyat.
Ti is elkuldhetitek jobban sikerult fotokat a bamako.club@gmail.com cimre. (Vagy az indexes cimemre)

Elso utunk amugy Bazsi lakasara vezetett, ahol sikeresen beimplantaltunk a kocsiba harom szivacsot az alvashoz.
Tobb hely nem maradt a kocsiban, leszamitva annak a polonak a helyét amivel megadomanyoztunk egy hajlektalant a benzinkutnal. Utkozben talalkoztunk egy csomo bamakos kocsival, az esetek tobbsegeben legnagyobb meglepetésunkre ok eloznek minket es nem forditva.
kiprobaltuk a CB radiot, ugy nez ki, hogy minket hallanak a tobbiek, mi meg semmit,
ugyhogy tovabb baszkuralunk a gombokkal. most az M7en robogunk,
itt most eled kodos az ido ugyhogy valami mediterran orszag fele vesszuk az iranyt.
V

2010. január 12., kedd

ma











Néhány óra leforgása alatt lett +3 kulcsunk az autóhoz, Ford Petrányinál átnézték a futóművet és a féket is, majd az 1. osztályú rally-s kolléga (őőő, talán túlzás magunkat kollégának nevezni...) azt mondta, hogy olyan állapotban van, hogy akár haza is jöhetünk vele. Mi inkább repülővel jövünk, de azért megnyugtató.
Ma reggelre a repjegyeket is megkaptuk - kellett hozzá néhány mail és telefon, no meg egy utazási iroda-ügyvezető, aki mit ad Isten, szintén jön Bamakóba..
Voltunk ismét Bagon, némi csavarozás a tetőcsomagtartón (V Apukája), próba hogy mi hogy fér fel: pótkerekek, benzinkannák, stb.. Mivel tuti hogy nem ússzuk meg, hogy a cucc egy része a tetőn utazzon, néhány ládát is fel kell majd pakolni. Úgy néz ki lényegesen több az adomány mint a felszerelés és a saját cuccunk együtt... és még nincs nálunk az összes! Találkoztunk Tibi sógorral is, úgy néz ki, hogy mi látjuk el egész Marokkót sörrel és narancslével. Pálinkában 6 üvegnél tartunk.. de hát ugye az meg gyógyszer. Feltettük rögtön a Hugital Kft. reklámját cserébe, Kaptunk még némi hasznos ezt-azt és jó tanácsot is! Köszönjük!

B

még képek



itt a folytatas...ahova Zsuzsi ugyesen becsempeszett egy EON reklamot is :)

2010. január 11., hétfő

végso simitasok





ime az ujaszuletett kocsi...
szerintem elég pofas lett. én ebben nem vettem részt, de allitolag hagytak nekem is festéket, és remélem a kocsin is maradt szabad felulet...és lehetoleg nem csak a féltengely folott vagy a sarvédo belsejében :)
Amott Melinda eppen megtamadja a verdat egy festékszoroval, es Oliver pingal valamit a kocsi tetejére - nem tudom mi az de biztos valami obszcén :)

V

2010. január 10., vasárnap

hétvége

Nincs most annyi időm, hogy leírjam, hogy mivel haladtunk a héten, főként a hét végén. Röviden csak annyit, hogy tegnap reggel 9től éjfélig, ma pedig délután 4ig felszerelés beszerzés, pakolás, autó kialakítás, kajavásárlás, stb.. Köszönet a barátnőknek, mert nélkül még a Tescóban bolyonganánk homokvasat keresve ;-)
Annyit mindenképp fontos feljegyezni, hogy az autó már NEM fehér (fotók később)!!!

Sajnos a hivatalos tájékoztatóra nem jutottunk el, mert épp a fóliát próbáltuk felgyógyítani az ablakokra, de 1 sör mellett rengeteg hasznos infót kaptunk gimis padtársamtól Rei Száddámtól, aki idén nem először látogat Afrikába (fyi: http://www.gondwanateam.hu/ és http://www.gondwanateam.blog.hu/ )

A konyhaban az asztalon osszegyujtottem az osszes gyogyszert es piperet (utobbiakat Anyu szallitotta le ma este), kicsit ugy nez ki a konyha mint egy DM es egy gyogyszertar egyutt :-)
Ezt a mondatot francia billentyuzeten irom, ezert nincs ekezet es ezert tart 5 percig...

Adományok is gyűlnek; aki eddig eljuttatta (merci!): Meli szülei, Nóra kolléganőm és a kisfia, Szladics Viki és Puskás Ancsi (reklám: mindenki keresse őket, ha jó ügyvédre van szüksége, mert vmi rossz fát tett a tűzre :-)).

B

2010. január 8., péntek

adomany

Immar a Malévot is a tamogatoink kozott tudhatjuk, ugyanis a légitarsasag beleegyezett, hogy - mivel karitativ adomanyrol van szo - dijmentesen hazaszallitja a polokat Brusszelbol Budapestre!

Koszonet Kiss Virag és az Afrikai-Magyar Egyesulet kozbenjarasanak!

Kb 170 db polot kaptunk a munkahelyemrol, amit igy el tudunk juttatni a Januar 16-i indulasra

V

2010. január 7., csütörtök

masik kocsi


Na ez még nem a mi autonk, hanem ezzel ment Bazsi
uj-zélandi korutra. Ut kozben sajnos lerobbant,
de ez nem tantoritja el ot attol, hogy idén ujra probalkozzon...kicsit északabbra.
v

2010. január 2., szombat

741

Van még egy új szerzeményünk, egy Michelin 741es Észak-Afrika térkép. A négy országon kívül, amin keresztül megyünk, rajta van még Algéria, Csád, Líbia, Nigéria, Szenegál és még vagy 10 ország. Először gondoltam, hogy levágom őket, mert ugye minek, de jobban átgondolva - és figyelembe véve hogy a Velencei tóig is el szoktunk tévedni - inkább rajta hagytam mind.

Egyébként Melinda és Oli éppen úton vannak Csótánnyal az esztergomi pitstop-ba az utolsó simítások elvégzésére: fóliázás az ablakokra, belső kárpitozás és hasonlók. Külső díszités nincsen még, így ha valaki ismer egy ügyes graffitist, akkor szóljon!

B

2010. január 1., péntek

kocsi3

elkészült az autó belső ágyszerkezete, a hasonlosag a lenti tervrajzommal nem a veletlen muve :)
ezen kivul van már tetocsomagtarto es hatso vonóhorog is -
hála apunak aki mindezt - 15 fokban hegesztette ossze.

Bazsi pedig nemrég vett 330 Euroert egy matricat, amivel a kocsit Bamakon eladhatjuk. ez valami hmmm... izé... illeték

v